Tartozás, kamu, hazudozás, ingerült levelek, ügyvédi felszólítás, anyázás...
Nincs annál dühítőbb, mint amikor megrendelt, teljesített szolgáltatást vagy leszállított terméket nem fizet ki a vevő. Nem is akarom őt elveszteni, mint megrendelőt, de így nekem is saram lesz a saját szállítóimmal (alkalmazottaimmal) szemben.
Mi tévő legyek?
- Először nyilván felhívom, megkérem.
- Aztán megint hívom, már inkább határozottan kérdezem.
- Aztán már nem csak hívom, de írok neki, esetleg a pénzügyes kezdi el hivogatni.
- Innen jön a bujkálás, az ígérgetés, a "nekem is tartoznak"...
- Nagyon ritkán eljutunk a felszámolásig, de...
Legyünk nagyon őszinték: akarunk mi tényleg ennyit harcolni? Be tudjuk valóban hajtani a pénzt? Nem lehetne valahogy elegánsabban intézni ezt?
Van egy ötletem. Ötlet. Azaz még nem kiforrott, nem tudom a pontos hatásfokát, de ennek ellenére ígéretesnek tűnik.
A notórius tartozókat felemeljük "támogatott" illetve "rászoruló" státuszba.
Indítunk egy oldalt a weboldalunk mellett, amin a következő szöveg lesz a notóriusan tartozó cégek listája felett:
Ezen az oldalon gyűjtöttük össze azokat a partnereinket, akik súlyos gazdasági válságban vannak, így a mi és a hozzánk hasonló, még működő cégek támogatására szorulnak. Ha Önnek partnere a listánkon szereplők bármelyike, úgy időszerű elgondolkodnia azon, hogy Ön is támogassa a sajnálatosan rossz anyagi helyzetben lévő, csak megrendelni, de fizetni képtelen partnerét.
Nyilván különbséget kell tenni majd azok között, akik nem tudnak és akik nem akarnak kifizetni egy igénybevett szolgáltatást vagy megvett terméket. De úgy vélem, minél több ilyen lista van, annál nagyobb az esélye annak, hogy az ügyeskedő, a piacon fair módon működő cégeket lehúzó személyek és vállalkozások kiszoruljanak a perifériára. Talán végre létrejönnek így a normális piac keretei.
És akkor nemcsak kevesebb tartozás lesz, de nem lesz ennyi kamu, hazudozás, anyázás és felszámolás sem. Nem lenne jobb?
